A tulajdonosok nagyrésze tájékozatlansága miatt önerejükből finanszírozzák a kémény szerelést, viszont a kémény szerelés számláját beadhatják a társasház kezelőjének. (Az ingyenes szó talán túlzás, mert a ház a befizetett közös költségből fizeti, vagy jobb esetben különféle pályázati pénzekből, utóbbi a társasházkezeléstől függ.)
Többségében két fajta kémény munkálatról beszélünk a társasházi lakók szemszögéből
1.Katasztrófavédelem felszólítja a tulajdonost, hogy végezzen el javítási munkálatokat a kéményen, hogy megfeleljen a jelenlegi jogszabályoknak. (Tűzrendészeti figyelmeztetés. Ennek jelentését a cikkünk végén csatolom, és hamarosan önmagában is körbeírjuk a témakört.)”
2.Tulajdonos korszerűsítési munkálatokat végez, ezért az adott kondenzációs kazánhoz tartozó kéményszerelési munkálatok is elengedhetetlenek.
Az alapító okirat határozza meg, hogy a társasházban kinek a feladata és felelőssége a kémény javítása és annak költségeinek viselése. Általában a társasházi lakások kéményének karbantartása és javítása a társasház közös költségvetéséből finanszírozott feladat. Azonban előfordulhat, hogy az alapító okiratban a kémény javítására vonatkozó speciális rendelkezéseket is tartalmaz, ezért érdemes átnézni azt, hogy pontosan ki a felelős az adott költségek viseléséért. Ha nem található konkrét rendelkezés az alapító okiratban, akkor a döntés meghozatala a társasházi közgyűlés hatáskörébe tartozik, és az általános szabályok szerint a költségek a társasház közös költségvetéséből lesznek fedezve.
Az alapító okiratban általában szerepelnek olyan rendelkezések, amelyek előírják a társasházi ingatlanok karbantartási és felújítási kötelezettségeit. A kémény bélelésére vonatkozó előírások is tartalmazhatnak ilyen kötelezettségeket.
Fontos megjegyezni, hogy a kémény bélelésének karbantartása és javítása általában a társasház közös költségvetéséből finanszírozott feladat. Azonban előfordulhat, hogy az alapító okiratban speciális rendelkezések is szerepelnek a kémény bélelésére vonatkozóan, ezért érdemes átnézni az alapító okiratot és szükség esetén jogi szakértő tanácsát kérni a pontos jogi helyzet tisztázása érdekében.
Kémény ellenőrzés, tetőjárda témaköre
Általánosságban elmondható, hogy a tetőjárda karbantartásával és javításával járó költségek a társasház közös költségvetéséből kerülnek finanszírozásra. A tetőjárda általában a társasház közös tulajdonát képezi, és a közös költségvetésből kell fedezni a karbantartásával, javításával és egyéb költségeivel járó kiadásokat.
Az alapító okiratban általában meghatározzák, hogy a társasházban milyen felújítási, karbantartási és javítási kötelezettségek vannak, valamint hogy ezeket ki és milyen arányban fizeti. Ha az alapító okiratban nincs konkrét rendelkezés a tetőjárda javítási költségeire vonatkozóan, akkor általában az összes társasházi lakó fizeti a javítási költségeket a közös költségvetésből.
Azonban ha a tetőjárda javítása vagy karbantartása rendkívüli költségekkel jár, például ha súlyosabb károkat kell helyreállítani, akkor előfordulhat, hogy a társasház közgyűlése más döntést hoz, és például a költségek egy részét az érintett lakóknak számolja fel. Ezt általában a társasház közgyűlése határozza meg, és az alapító okiratban is általában előírják, hogy milyen döntésekhez milyen szavazati arány szükséges.
Társasházi kémények padlastéri szakasza
A padlástéri közös kéménytest karbantartásával és javításával járó költségek általában a társasház közös költségvetéséből kerülnek finanszírozásra. A padlástéri közös kémény általában a társasház közös tulajdonát képezi, és a közös költségvetésből kell fedezni a karbantartásával, javításával és egyéb költségeivel járó kiadásokat.
Az alapító okiratban általában meghatározzák, hogy a társasházban milyen felújítási, karbantartási és javítási kötelezettségek vannak, valamint hogy ezeket ki és milyen arányban fizeti. Ha az alapító okiratban nincs konkrét rendelkezés a padlástéri közös kémény javítási költségeire vonatkozóan, akkor általában az összes társasházi lakó fizeti a javítási költségeket a közös költségvetésből.
A társasház legfrissebb alapító okiratát a közösképviselő, illetve a Földhivatal köteles kiadni.
2003. évi CXXXIII.törvény a Társasházakról
(Jelenleg hatályban)